FromEntertainment

Kritika a sifu nebezetű játékról

                                                                                                                            A teszt előtt nagyon fontos leszögezni, bármi is fog elhangozni a játékról, én személy szerint nagyon örülök, hogy egy ilyen kis indie cég egy ekkora fába vágta fejszéjét és ezért a hozzá állásért is már nagy dicséret jár. Na de elég a dumából csapjunk a lovak közé.

A történetről túl sok információt nem kapunk mondhatni in medias res. Nyolc évvel ezelőtt járunk a jelen előtt amikor egy Yang nevű harcmester és bandája meglátogatnak egy kungfusokat képző iskolát, nem túl barátságos szándékkal, lemészárolnak mindenkit és annak sifuját is, akinek fia, a mi ekkor 12 éves névtelen főhősünk. Vele is végeznek, egy mágikus talizmán erejével másnap reggel föléled, de ennek természetesen van egy hátulütője is, ami az, hogy használtkor felgyorsítja az öregedést. A fiú természetesen, mint hűséges fiú kepézi magát majd nyolc év elteltével felnőt férfi és jó kungfus válik belőle és elindul megbosszulni apja halálát.

Játékmenet:

A játékmenet 5 városrészen vezet keresztül, ezek a cikkelyek nincsenek túl nyújtva, pont elegendő mindegyik időtartama, nem rakták tele felesleges marhaságokkal, szóval a rendszerezés nagyon erős pontja a játéknak, itt természetesen nem csak az előbb elmondottakra gondolok, hanem például a halál újra éledés szisztémájára, amely nagyon különleges általam sosem látott újdonság volt. A történetben már hangsúlyoztam a talizmánt, ami ezt 100%-ban befolyásolja, a lényege az, hogy amikor egy harc szituációban meghalunk, Majd újra éledünk talizmánunk segítségével, ezzel párhuzamosan életkorunk is nő, ha pedig ez eléri a 75 évet vége a játszmának szóval igen oda kell figyelni ellen feleinkre és igen kikel tanulni a rendkívülién jól megalkotott 150 támadásból álló harcrendszerünket és képességeink használatát, tudnunk kell mit fejlesszünk, milyen kombót vigyünk be, mennyire legyünk agresszívak, mert azt a játék finisherrel és bónusz xp-vel jutalmazza. A játékról az elmondottak alapján egy masszív gyors, reflexekre épülő bunyót kell elképzelnünk, amelynek szüneteit jól kihasználhatjuk egy fújásra vagy kvalitásaink boostolására. Minden említett pálya rész végén szembe találhatjuk magunkat egy bossal amik közül volt fényesebb és silányabb, kezdjük a silányabbal. Ez a The Club nevezetű szegmens végén következett be, a Sean névre hallgató boss egy botos mechanikát használt, jellemző volt a lassabb test közelben folyatott harcmodor ezzel magában nem is lett volna baj, de olyan bután viselkedett nem volt agresszív, alig kezdeményezett támadást szóval erre még rá fért volna egy kevés csiszolás. Szerintem a legjobb boss lehet furcsa, de Fajar volt szerintem, ővele találkoztunk először az öt főgonosz közül, de miért is ő a kedvencem? Gyors mozgásokat végzett, gyakran kezdeményezett támadást nem hagyott gondolkodni és ezzel kiemelte magát a többi közül. Viszont az egész játék legnagyobb hibáját köteles vagyok megemlíteni, ami a kamera mozgás, sokszor haltam meg miatta és igen zavaró volt. A fejlesztőknek mindenképp változtatni kellett volna ezen a súlyos hibán.

Prezentáció:

Természetesen nem szabad elmenni szavak nélkül a játék prezentációja mellet, hiszen a belső terek igen ízlésesek és részletesnek mondhatók, audiovizuálisan rendben van minden. Remekül adja át Kína különböző atmoszférájú városait/városrészeit a szegényestől, a gazdag fejlettig. Ahhoz képest, hogy a játék lineáris (nem open world) néhol több felfedezésre váró területet enged magának és ez abszolút nem baj, sőt plusz pont az érdeklődő lassabb játékosoknak így jómagamnak is. A karakterek és jellemük, egy nem story orientált, sőt annak ellene menő, keveset mondó történetnek nem lehetnek szerethető karakterei, akikért érdemes izgulni, de ettől meg nem lesz rossz egy játék, ha pedig valaki azt mondja emiatt bukik ez az alkotás, akkor annak figyelmébe ajánlom a FromSoftware-t.

Futtatás:

A játék futtatásáról nem szeretnek sokat beszélni, teljesen rendben volt, az elvárt 60fps-t stabilan tartotta. Bugokkal ritkán találkoztam, és azok is jelentéktelenek voltak, Chrashelésnek nyoma sincs szóval ez az aspektus teljesen megfelel a követelményeimnek.

Végszó: A sifu röviden és őszintén elmondva igen meglepett és egy igazi élmény volt vele játszani nagyon bírtam abszolút ajánlom mindenkinek, aki kicsit is szereti a fighting vagy beat’em up zsánert. Ennek csak egy bukkanója van, ami a pénztárcánk, a játék körül belül 3-4 óra alatt végivihető és 10000-12000ft tehát érdemes kiszemelni egy léárazást és belevetni magunkat a kungfu és bosszú világába. Részemről én lépek is találkozunk a következő tesztben, legyen szép napotok, sziasztok!